Arisztotelész úgy vélte, azt a követelményt, hogy definiálnunk kell azt, amiről beszélni óhajtunk, Szókratésznek köszönhetjük. Én itt most definiáltam pár dolgot, hogy legyenek némi örömök.
Filozófia — görög szóösszetétel. A bölcsességre való vágyódás. Talán Hérakleitosztól, esetleg Szókratésztől származik a szó.
Filozófus — aki vágyódik a bölcsességre. Ráindul. Begerjed. (Szophia bölcsességistennő volt, értelemszerűen nőnemű.)
A filozófia eredete 1. csodálkozás. Hogy hűha, mik vannak a világban, és ugyan hogyan és miért? (Platón, Arisztotelész, Jaspers)
A filozófia eredete 2. reflexió (gondolkodás, ellentétes nézetek összevetése, ütköztetése). Elég korán megjelent. Szókratész már mást sem csinált, mint reflektált.
A filozófia eredete 3. határhelyzetek. Véges emberi voltunk felismerése és az abból adódó dilemmák. (sztoikusok, Jaspers)
A filozófia eredete 4. kommunikációs igény. Amikor Jaspers ezt megfogalmazta ( a II. vh. után), az volt az alaptapasztalata, hogy nem értünk szót egymással, és ez a fő baj. Filozófia tehát szerinte csak akkor lehetséges, ha erre megvan bennünk az őszinte szándék.
*
Mi a filozófia? 1. életmód. Régi görög válasz. A filozófus másképp él, mint más, és mást is akar. Nem hatalmat, nem gazdagságot (pedig megtehetné), hanem megismerést. (Thalész története)
Mi a filozófia? 2. Okos életszabályok, maximák feltalálása a butábbak számára. Ilyen okosságokat ma is keresnek az emberek, ettől virágoznak az aforizmagyűjtemények. Kell is ez. (Szolóntól Cioranig)
Mi a filozófia? 3. beavatottság a titkokba, titkos tanításokba. A nagyon korai preszókratikusok még részben így fogták fel. Hogy részesültek valamiből, amiből nem mindenki. Egyesek szerint persze mindenki részesülhetne, ha nem lenne barom és kinyitná a szemét (Hérakleitosz), mások szerint ehhez kiválasztottság kell, isteni vezetés (püthagoreusok, eleaták, vagy a későbbi misztikusok).
Mi a filozófia? 4. tudomány. A klasszikus görög kortól ez is sűrűn előforduló vélemény.
Mi a filozófia? 5. csúcstudomány. Miután észrevették, hogy az ismeretterületek elkülönülnek, a filozófiát kezdték úgy tekinteni, mint a tudományok tudományát, a csúcstudományt. Így fogta fel már Szókratész (ha igaz); Platón biztosan, és így definiálta Arisztotelész (első filozófia — amiből minden konkrét ismeret levezethető). Azt hiszem, elméletileg ez a csúcsragadozó csúcskitalálása.
Mi a filozófia? 6. Philosophia perennis. Az örök filozófia, valamiféle szellemiség. A konkrét elgondolásoktól független, valamiféle elvont mentalitás. Mert rájöttek, hogy nagyon sokféle rendszer jött létre, és közülük igen sokban volt vonzó. Kell tehát lennie valami elvont filozófiának, amelyik se ez, se az…
(Mely filozófia él meg a sok közt? Nem tudom. Ám te
élsz, Filozófia, míg — így hiszem — áll a világ.
Schiller)
Mi a filozófia? 7. a tudományok szülőanyucikája. Miután észrevették, hogy minden ismeret a filozofikus szemléletből származik, arra is rá kellett jönniük, hogy a megbízhatóvá vált ismeretrendszerek önállósulnak, és fizika, matematika, egyéb neveken önálló pályára térnek. A filozófia innen nézve egy folytonszülő hermafroditához kezdett hasonlítani: maga csinálja fel magát, viszont fogalma sincs, mit szül majd. Csak az biztos, hogy amit, az köszönni se fog neki többet. Elég mostoha sors, bár mazochistáknak javallott.
Mi a filozófia? 8. A tudományok megalapozója. (Arisztotelész: az első okok tudománya.) A nagyok közül legutóbb Heidegger vélekedett úgy, egy elég nyálas szövegben (bár a kiindulásban igaza van), hogy az egyes tudományok nem képesek meghatározni magukat, mert az már metaszint (önmagukon fölüli emelet, mondjuk így) lenne; és aki meg tudja határozni őket, az a filozófia. Hát: hajrá, filozófia!
Mi a filozófia? 9. istentan, lényegében racionális teológia. Ez főleg a középkor felfogása volt. Azt is jelentette ez a felfogás, hogy a filozófia nem volt önálló, és nem állt a legmagasabban: a hit véleményük szerint minden lényeges ismeretet birtokolt, de megengedték a filozófiának, hogy a földhözragadtabbaknak észérvekkel közvetítse azt, amit a legegyszerűbb hívő alapból „tudott”.
Mi a filozófia? 10. a tudományok kritikusa. Ha már nem tudomány, hogy lehetne annál is több? Hát úgy, hogy megmondja, hogy kellene csinálni, és hogy miért csinálják vacakul amazok. A kritikus-szerep szédületesen jó pozíció, baromi nagy fölényt jelent; a modern korban kb. ez maradt meg.
Mi a filozófia? 11. Logika. Gondolkodásmódszertan. Tény, hogy Arisztotelész (aki pedig filozófus volt a javából) alkotta meg az első logikai rendszert.
Mi a filozófia? 12. Nyelvfilozófia. A XX. században (ez persze elnagyolt) rájöttek, hogy a fő bajunk az, hogy nem egyformán használjuk a nyelvet és ettől folyton félreértjük egymást — ami igaz is, csak épp mindig is így volt. Ettől felvirágzott a nyelvfilozófiai felfogás (Wittgenstein és mások), csak rögtön jöttek az igazi nyelvészek, akik értettek is a dologhoz. Persze ők is veszekedni kezdtek; most épp burjánzanak.
Mi a filozófia? 13. Valamiféle műalkotás. Elég sokan látják úgy, hogy az egyes filozófiai életművek meggyőző ereje kevéssé különbözik attól, ahogy a Hamlet vagy a Bűn és bűnhődés is meggyőz minket. Szép, kerek, gusztusos: ez a lényeg. Mint egy női popsi. Sőt, lassan eljuthatunk a filozófia gasztronómiai felfogásához is: gyönyörű egytálételek, és olykor egy-egy sokfogásos ebéd. (Egyébként Hamvas ezt már meg is írta, játékból, a Karneválban.)
Filozófus — aki vágyódik a bölcsességre. Ráindul. Begerjed. (Szophia bölcsességistennő volt, értelemszerűen nőnemű.)
A filozófia eredete 1. csodálkozás. Hogy hűha, mik vannak a világban, és ugyan hogyan és miért? (Platón, Arisztotelész, Jaspers)
A filozófia eredete 2. reflexió (gondolkodás, ellentétes nézetek összevetése, ütköztetése). Elég korán megjelent. Szókratész már mást sem csinált, mint reflektált.
A filozófia eredete 3. határhelyzetek. Véges emberi voltunk felismerése és az abból adódó dilemmák. (sztoikusok, Jaspers)
A filozófia eredete 4. kommunikációs igény. Amikor Jaspers ezt megfogalmazta ( a II. vh. után), az volt az alaptapasztalata, hogy nem értünk szót egymással, és ez a fő baj. Filozófia tehát szerinte csak akkor lehetséges, ha erre megvan bennünk az őszinte szándék.
*
Mi a filozófia? 1. életmód. Régi görög válasz. A filozófus másképp él, mint más, és mást is akar. Nem hatalmat, nem gazdagságot (pedig megtehetné), hanem megismerést. (Thalész története)
Mi a filozófia? 2. Okos életszabályok, maximák feltalálása a butábbak számára. Ilyen okosságokat ma is keresnek az emberek, ettől virágoznak az aforizmagyűjtemények. Kell is ez. (Szolóntól Cioranig)
Mi a filozófia? 3. beavatottság a titkokba, titkos tanításokba. A nagyon korai preszókratikusok még részben így fogták fel. Hogy részesültek valamiből, amiből nem mindenki. Egyesek szerint persze mindenki részesülhetne, ha nem lenne barom és kinyitná a szemét (Hérakleitosz), mások szerint ehhez kiválasztottság kell, isteni vezetés (püthagoreusok, eleaták, vagy a későbbi misztikusok).
Mi a filozófia? 4. tudomány. A klasszikus görög kortól ez is sűrűn előforduló vélemény.
Mi a filozófia? 5. csúcstudomány. Miután észrevették, hogy az ismeretterületek elkülönülnek, a filozófiát kezdték úgy tekinteni, mint a tudományok tudományát, a csúcstudományt. Így fogta fel már Szókratész (ha igaz); Platón biztosan, és így definiálta Arisztotelész (első filozófia — amiből minden konkrét ismeret levezethető). Azt hiszem, elméletileg ez a csúcsragadozó csúcskitalálása.
Mi a filozófia? 6. Philosophia perennis. Az örök filozófia, valamiféle szellemiség. A konkrét elgondolásoktól független, valamiféle elvont mentalitás. Mert rájöttek, hogy nagyon sokféle rendszer jött létre, és közülük igen sokban volt vonzó. Kell tehát lennie valami elvont filozófiának, amelyik se ez, se az…
(Mely filozófia él meg a sok közt? Nem tudom. Ám te
élsz, Filozófia, míg — így hiszem — áll a világ.
Schiller)
Mi a filozófia? 7. a tudományok szülőanyucikája. Miután észrevették, hogy minden ismeret a filozofikus szemléletből származik, arra is rá kellett jönniük, hogy a megbízhatóvá vált ismeretrendszerek önállósulnak, és fizika, matematika, egyéb neveken önálló pályára térnek. A filozófia innen nézve egy folytonszülő hermafroditához kezdett hasonlítani: maga csinálja fel magát, viszont fogalma sincs, mit szül majd. Csak az biztos, hogy amit, az köszönni se fog neki többet. Elég mostoha sors, bár mazochistáknak javallott.
Mi a filozófia? 8. A tudományok megalapozója. (Arisztotelész: az első okok tudománya.) A nagyok közül legutóbb Heidegger vélekedett úgy, egy elég nyálas szövegben (bár a kiindulásban igaza van), hogy az egyes tudományok nem képesek meghatározni magukat, mert az már metaszint (önmagukon fölüli emelet, mondjuk így) lenne; és aki meg tudja határozni őket, az a filozófia. Hát: hajrá, filozófia!
Mi a filozófia? 9. istentan, lényegében racionális teológia. Ez főleg a középkor felfogása volt. Azt is jelentette ez a felfogás, hogy a filozófia nem volt önálló, és nem állt a legmagasabban: a hit véleményük szerint minden lényeges ismeretet birtokolt, de megengedték a filozófiának, hogy a földhözragadtabbaknak észérvekkel közvetítse azt, amit a legegyszerűbb hívő alapból „tudott”.
Mi a filozófia? 10. a tudományok kritikusa. Ha már nem tudomány, hogy lehetne annál is több? Hát úgy, hogy megmondja, hogy kellene csinálni, és hogy miért csinálják vacakul amazok. A kritikus-szerep szédületesen jó pozíció, baromi nagy fölényt jelent; a modern korban kb. ez maradt meg.
Mi a filozófia? 11. Logika. Gondolkodásmódszertan. Tény, hogy Arisztotelész (aki pedig filozófus volt a javából) alkotta meg az első logikai rendszert.
Mi a filozófia? 12. Nyelvfilozófia. A XX. században (ez persze elnagyolt) rájöttek, hogy a fő bajunk az, hogy nem egyformán használjuk a nyelvet és ettől folyton félreértjük egymást — ami igaz is, csak épp mindig is így volt. Ettől felvirágzott a nyelvfilozófiai felfogás (Wittgenstein és mások), csak rögtön jöttek az igazi nyelvészek, akik értettek is a dologhoz. Persze ők is veszekedni kezdtek; most épp burjánzanak.
Mi a filozófia? 13. Valamiféle műalkotás. Elég sokan látják úgy, hogy az egyes filozófiai életművek meggyőző ereje kevéssé különbözik attól, ahogy a Hamlet vagy a Bűn és bűnhődés is meggyőz minket. Szép, kerek, gusztusos: ez a lényeg. Mint egy női popsi. Sőt, lassan eljuthatunk a filozófia gasztronómiai felfogásához is: gyönyörű egytálételek, és olykor egy-egy sokfogásos ebéd. (Egyébként Hamvas ezt már meg is írta, játékból, a Karneválban.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése